Joe Masteroff – John Kander – Fred Ebb
(Cabaret)
musical
Szövegkönyvet fordította: Szirtes Tamás
Dalszövegeket fordította: Blum Tamás (A “Már nem számít” c. dal szövegét írta: Horváth Zoltán)
Szereplők
| SALLY BOWLES | Miklós Krisztina |
| KONFERANSZIÉ | Géczi András |
| CLIFF BRADSHOW | Neumann Balázs |
| SCHNEIDER ASSZONY | Herczenik Anna |
| SCHUTZ | ÚRHábetler András |
| ERNST LUDWIG | Békefi László |
| KOST KISASSZONY | Baranyi Orsolya |
| LÁNYOK A KIT-KAT KLUBBAN | Homolya Szilvia, Hörcher Noémi, Prondvai Bea, Sebők Melinda |
| FIÚK A KIT-KAT KLUBBAN | Hegyi Dávid, Lénárt Gábor |
Zene: HOT JAZZ BAND
Koreográfus: Kézér Gabriella és Vajda Gyöngyvér
Videotechnika: Hanula Gábor
Zenei rendező: Fodor László
Rendező: Horváth Zoltán
Videó:
Elsősorban a világhírű film sikere óta nevezik a művet drámai musicalek legjobbikának, ami kiegészítette a csupán felhőtlen szórakoztatásra szánt zenés művek sorát.
A fasizálódó Németországban alakul ki az angol varietésztár és az irodalmi pályát kezdő amerikai fiú, valamint a megkeseredett szállásadó asszony és a zsidó származású zöldségárus szerelmi története. Ebben az előadásban különös hangsúlyt kap a foglalkozása miatt lenézett prostituált és a bántóan tutyimutyi csempész kapcsolata, akik frusztráltságuk révén az embertelen gondolatok legfőbb hordozóivá válnak.
Az előadás a személyes sorsokra koncentrál. Ahogy a társadalmon egyre inkább eluralkodik egy kegyetlen eszme, úgy az egyes karakterek életét is egyre jobban befolyásolja saját, személyes démonjuk, mely múltjukból, vágyaikból, személyiségükből fakad. Mindezek fő mozgatórugója egy különleges szereplő, a Konferanszié, aki mindössze 1 percre hagyja el a színpadot. A gödöllői előadásban a Konferanszié nem egy misztikus, megfoghatatlan szereplő, hanem egy hétköznapi figura, egy barát, egy munkatárs, egy ismerős, aki mindennapi életünkben különös feltűnés nélkül van jelen. Különlegességét állandó jelenléte, és szinte észrevétlen, de rendkívül erős befolyásoló ereje adja.
Különös hangulatot ad a színrevitelnek, hogy a színpadi karakterek a 20-as évek elején egy némafilm vetítésére érkeznek, és az elképzelt, jövőbeli történetben ismernek rá saját sorsukra. A musical nagyon jó dramaturgián alapul, a történet önmagában is könnyen érthető, de a figyelmes néző Horváth Zoltán rendezésében motívumokat fedezhet fel Proust, Chaplin, von Sternberg, Riefenstahl, Platón, Wagner műveiből, a mindenkori társadalomkritika megjelenése mellett.
A történetben nagy jelentősége van a színpadi táncnak mind a hangulat, mind a dramaturgia szempontjából, ezt a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói jelenítik meg Kézér Gabriella és Vajda Gyöngyvér irányításával.
A különleges hangulat megteremtésében kiemelkedő szerepe van az élő zenei kíséretnek, mely a műfaj igazán autentikus képviselője, a Hot Jazz Band tolmácsolásában szólal meg, akik erre az alkalomra nagyszerű vendégzenészekkel egészülnek ki.
