Lencsés Balázs – Horváth Zoltán
rockopera balatoni monda alapján
Bemutató időpontja:
2005. december 20. Szent István Egyetem
2015. június 10 Művészetek Háza Gödöllő
| ROHAN, VAK TIHANYI HERCEG | Venyige Sándor |
| HELKA, ROHAN LÁNYA | Fehér Nóra, Herczenik Eszter |
| HORKA, HELKA TESTVÉRE | Herczenik Anna |
| KELÉN, ÁRVA PARASZTFIÚ | Balogh Gábor, Molnár Balázs |
| THUZ, ALFÖLDI SZERNCSEVADÁSZ | Géczi András, Hábetler András, Timkó János |
| SIÓ, A BALATON TÜNDÉRE | Miklós Krisztina, Kozár Melinda |
| KAMOR, A BAKONY VARÁZSLÓJA | Janovszki Zsolt |
| JAVASASSZONY | Magyar Borbála |
Közreműködik GÖDÖLLŐ TÁNCEGYÜTTES ÉS A GÖDÖLLŐ TÁNCSZÍNHÁZ
Zenei rendező: Lencsés Balázs
Videotechnika: Matolcsi Anna, Hanula Gábor
Rendező: Horváth Zoltán
Június 10-én mutatják be a Helka és Kelén című rockoperát, melyet az Egyesület két vezetője, Lencsés Balázs és Horváth Zoltán írt. A rockopera egy balatoni mondán alapszik, amely bár kevésbé ismert, mint a kecskeköröm legendája, de legalább annyira fordulatos és érdekes. Mint a mesékben általában a jó és a rossz összecsapása a fő motívum, ahol végül a jó győzedelmeskedik. Ehhez a végkifejletig azonban meglepően változatos úton jut el a történet, melyben a hétköznapi emberek mellett szerep jut a Balaton tündérének és a Bakony varázslójának is. A meseszerű történet elsősorban felnőtteknek szól, de a gyerekek számára is érthető és élvezhető. A történet több szempontból is tekinthető a “magyar Gyűrűk Urának”.
Sok-sok évvel ezelőtt gyönyörű aranyhajú leány volt a Balaton tündére, akihez sok derék ifjú közeledett igaz érzelemmel. Sió azonban hiú volt és elbizakodott; játszott a lovagok szívével, s mulatott keserves bánatukon. A Balatonnál lakott az erdő vadonában Kamor, a Bakony hatalmas és tudós varázslója. Az ő fia is találkozott a Balaton tündérével, beleszeretett, de csalódnia kellett a csalfa tündérben, így Tihany sziklás partjairól a vízbe vetette magát. Mérhetetlen volt az öreg Kamor fájdalma. Fiát eltemette a sziklák alatt, és sírját beszórta a Bakony őszi virágaival. Később egy vén remete telepedett le a sziklák közé, s nem hagyta gondozatlanul az ismeretlen sírt. Siót is megbüntette a varázsló, aranyló fürtjei helyett kígyók lepték el a fejét, és az átok addig tart, míg két igaz szerelmes önkéntes ajándékot nem hoz neki. A tihanyi félszigeten élt egy nagy kastélyban Rohan, a vak herceg két szépséges leányával, Horkával és Helkával. Horka, bár gyönyörű volt, velejéig romlott, hangja új csattogott, mint a repedt fazék. Helka viszont nem csak szép, hanem jóságos hercegkisasszony volt. A lányokkal búsás hozomány járt, de senki sem akadt, aki a rikácsoló Horka kezét kérte volna. Horka egyre féltékenyebb lett húgára, s apjától kért segítséget: adja oda kincsei felét annak az ifjúnak, aki szörnyű hangjától megszabadítja. Sok csaló és szerencselovag jött a kastélyba, de mind dolga végezetlenül távozott. Thuz herceg kitartóbb volt mindnyájuknál. Látta ezt Sió is, és azt hitte, Thuz szerelme tiszta, így elmondta neki, hogyan gyógyíthatja meg Horkát: a tihanyi vár lábánál van egy sír, ott él egy barlangban egy öreg remete, s az ő sárgaköves gyűrűjét kell Horkának hét nap hét éjjel a nyelve alatt tartania. Ha sikerrel jár, cserébe Sió a gyűrűt kérte ajándékba. Thuz mindent megígért, s már rohant is a palotába. Elkérte a sárgaköves gyűrűt a remetétől, Horka a nyelve alá tette, s mikor letelt az idő, gyönyörű, hangja lett. Egybekeltek, a gyűrűt pedig megtartották emléknek. Nemsokára az öreg remete nagyon beteg lett, s nevelt fiát, Kelént küldte a gyűrűért. A fiú hiába könyörgött Horkának és Thuznak, hogy apja csak a gyűrű erejétől gyógyulhat meg. Nem adták vissza neki. A magába roskadt fiút gyönyörű lány szólította meg a palota folyosóján. Helka volt, aki Kelénnel tartott, segített ápolni idős apját. A remete meggyógyult, a két fiatal pedig egymásba szeretett az együtt töltött idő alatt. Szerelmüket titkolni kényszerültek, mert Kelén szegény volt. Eközben Horka és Thuz azon kezdték törni a fejüket, hogyan szerezzék meg Rohan többi kincsét is. Helka útjában állt tervüknek, ezért először őt akarták megölni. Tudták, hogy Helka mindent megtenne apjáért, így gonosz tervet eszeltek ki. Egy javasasszonyhoz fordultak segítségért, aki elmondta, hogy van egy aranyhal a Balatonban, és ha Rohan eszik húsából, megjön szeme világa. Azonban Sió nem fogja hagyni elvészni a halat, így Helka nem térhet vissza. Helka azonnal útnak indult, Kelén elkísérte. Mikor Sió rájött, hogy a pár aprócska csónakján kedvenc halacskáját akarja megszerezni, el akarta pusztítani őket, de látta igaz szerelmüket, és reménykedni kezdett: talán ők képesek lennének feloldani az átkot, így odaadta a halat. Horka nagyon csodálkozott, mikor húgát viszont látta, elkérte Helkától a halat, hogy apjának vacsorát főzzön belőle. De Thuzzal falta fel, Rohannak egy közönséges halból készített vacsorát. Így a herceg továbbra is vak maradt. Horka és Thuz kapzsisága tovább hajtotta őket, és azt gondolták, ha Kelént elpusztítják, szerelme is utána hal. Állt a Bakony közepén egy hatalmas cserfa, melynek tetején lakatlan hollófészek árválkodott. A fészekben összegyűlt harmatvíz varázserővel bír, azt kell megszereznie Kelénnek, hogy Rohan visszanyerje szeme világát. A fát azonban hatalmas vadkan őrzi, mely minden halandót megöl. Kelén útnak indult, bolyongott a Bakonyban, de nem találta a fát. A bakonyi szél megsajnálta, és elvezette Kamorhoz. A varázsló megismerte őt, és segített a fiúnak. Mikor Kelén hazatért, Horka nagyon elcsodálkozott, a vadkan nyelvéből férjének reggelit készített, ő pedig arcára locsolta a harmatvizet. A varázslat azonban máshogy hatott a két gonosz lélekre, Horka és Thuz csúf hollóvá változott, és a két riadt állat elmenekült a palotából. A két szerelmes fiatalnak Kamor segített ismét. A sír virágainak harmatcseppjeivel kell meglocsolni Rohan szemét, s visszatér a látása! Így is lett. Helka és Kelén egybekeltek, hatalmas lakodalmat csaptak, és ajándékot vittek Sió részére. Így Sió fejéről lehullottak a kígyók, Kamor megáldotta hűséges szerelmüket. Cserfa varázsbotját a földre dobta, Sió pedig aranybuzogányos nádját. Azon a helyen gyógyító forrás fakadt, mely híressé tette Füred városát!
